A
A
A
SZÍNEZŐS

2012. évi CXLVII. törvény

a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása egyfelől az értékteremtő munka, másfelől a vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása, a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI

1. §
(1) Magyarországon a vállalkozás a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenysége (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján keletkező adó- és más közteher-fizetési kötelezettségének választása és jogosultsága esetén e törvény szabályai szerint tehet eleget.
(2) A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
(3) A kisadózó vállalkozások tételes adójával és a kisvállalati adóval összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.
(3) A kisadózó vállalkozások tételes adójával és a kisvállalati adóval összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik.
(3) A kisvállalati adóval összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik.
(4) Az adózó a kisadózó vállalkozások tételes adójával és a kisvállalati adóval összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint teljesíti.
(4) Az adózó a kisadózó vállalkozások tételes adójával és a kisvállalati adóval összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint teljesíti.
(4) Az adózó a kisvállalati adóval összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint teljesíti.
(5) A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó a központi költségvetés bevétele.
(5) A kisvállalati adó a központi költségvetés bevétele.
(6) Az állami adóhatóság által a kisvállalati adóalanyiságot, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adózókról, továbbá a kisadózókról vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(6) Az állami adó- és vámhatóság által a kisvállalati adóalanyiságot, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adózókról, továbbá a kisadózókról vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(6) Az állami adó- és vámhatóság által a kisvállalati adóalanyiságot , továbbá a kisadózókról választó adózókról, továbbá a kisadózókról vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(7) A kisvállalati adóval összefüggésben az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny annyiban alkalmazható, érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet (jogügyletek sorozata) megvalósítja a szabály, az adóelőny célját és tartalmát tekintve valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. Az alkalmazhatóságot, az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, amely ellentétes az alkalmazandó adójogszabály tárgyával vagy céljával, akkor a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján adóelőny nem érvényesíthető.
2. §   E törvény alkalmazásában
1. átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint meghatározott állományi létszám;
1. átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadvány szerint meghatározott állományi létszám;
2. beszámoló: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.), vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót;
3. bevétel: e törvény III. Fejezetének alkalmazásában az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek összege, vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja;
3. bevétel: e törvény III. Fejezetének alkalmazásában az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek összege, vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont alapján meghatározott összeg;
3. bevétel: e törvény III. Fejezetének alkalmazásában az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei, vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont alapján meghatározott összeg;
3. bevétel: e törvény III. Fejezetének alkalmazásában az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei, vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont alapján meghatározott összeg;
3. bevétel: e törvény III. Fejezetének alkalmazásában az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont alapján meghatározott összeg;
4. egyéni cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényben egyéni cégként meghatározott jogalany;
5. egyéni vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozó;
6. ellenőrzött külföldi társaság: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. § 11. pontja szerinti társaság, azzal, hogy a feltételezett magyarországi adókötelezettség számításánál a kisvállalati adó szabályait kell alkalmazni;
6. ellenőrzött külföldi társaság: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. § 11. pontja szerinti társaság;
7. elszámolásra kiadott előleg: pénzeszközök átadása természetes személynek abból a célból, hogy a természetes személy az adózó nevében terméket szerezzen be vagy szolgáltatást vegyen igénybe, illetve ezek hiányában szolgáltassa vissza az adózónak az átvett pénzeszközt;
8. főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének:
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű;
8. főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
b) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is;
h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;
i) a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat;
i) a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy 25. éves életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is;
i) a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy 25. éves életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is;
9. kapcsolt vállalkozás: a Tao. tv. 4. § 23. pontja szerinti vállalkozás;
10. kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság;
10. kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság, valamint ügyvédi iroda;
11. kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja;
11. kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság, betéti társaság, valamint ügyvédi iroda esetén a társaság, az ügyvédi iroda kisadózóként bejelentett tagja;
12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt azzal, hogy nem bevétel
a) az áthárított általános forgalmi adó,
b) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel),
c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,
d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,
e) jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege
azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;
12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel
a) az áthárított általános forgalmi adó,
b) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel),
c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,
d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,
e) jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege,
f) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás
azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;
12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel
a) az áthárított általános forgalmi adó,
b) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel),
c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,
d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,
e) jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege,
f) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás
g) a kisadózó egyéni vállalkozó esetében a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték; ha a kisadózó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében az Szja tv. XI. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia;
azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;
13. bevétel megszerzésének időpontja: a kisadózó vállalkozás vonatkozásában
a) pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja;
b) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne;
c) jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult;
d) elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik;
e) az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.
e) az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.
14. külföldi személy: a Tao. tv. 4. § 27. pontja szerinti személy;
15. külföldi vállalkozó: a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű személy vagy szervezet, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak;
16. szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás közötti szerződésükben vagy megállapodásukban érvényesítenek vagy érvényesíthetnének;
17. telephely: a Tao. tv. 4. § 33. pontja szerinti hely;
18. üzletvezetés helye: a Tao. tv. 4. § 35. pontja szerinti hely;
19. kedvezményezett foglalkoztatott: az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a és 462/D. §-a szerinti személy;
19. kedvezményezett foglalkoztatott:
a) az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a és 462/D. §-a szerinti személy; és
b) az Eat. 461. §-a és 462/B. § (3) bekezdése szerinti személy;
19. kedvezményezett foglalkoztatott: a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho. tv.)
a) 9. §-a szerinti személy,
b) 10. §-a szerinti személy,
c) 11. §-a szerinti személy,
d) 12. §-a szerinti személy;
20. kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény: kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb
a) a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a minimálbér 50 százaléka,
b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a minimálbér a foglalkoztatás első két évében, továbbá személyenként a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében,
c) a 19. pont c) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a minimálbér a foglalkoztatás első három évében, továbbá személyenként a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében,
d) a 19. pont d) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a minimálbér kétszerese;
19. kedvezményezett foglalkoztatott: az a személy, aki után a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho. tv.)
a) 10. §-a szerinti adókedvezmény;
b) 11. §-a szerinti adókedvezmény;
c) 12. §-a szerinti adókedvezmény;
d) 13. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti adókedvezmény;
e) 15. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezmény;
e) 15. § (1) bekezdés szerinti adókedvezmény;
f) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adókedvezmény;
g) 16. §-a szerinti adókedvezmény
igénybe vehető, azzal, hogy a d) pont alkalmazásában foglalkoztatott alatt kell érteni a tagot is;
20. kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény:
a) a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka;
b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első két évében, továbbá személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében;
c) a 19. pont c) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első három évében, továbbá személyenként a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében;
c) a 19. pont c) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első három évében, továbbá személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében;
d) a 19. pont d) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese;
e) a 19. pont e) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 500 ezer forint;
e) a 19. pont e) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese;
f) a 19. pont f) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 100 ezer forint;
g) a 19. pont g) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként havonta a kutatás- fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 50 százaléka;"
20. kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény: kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de legfeljebb személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében. A kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető. E törvény alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.
20. kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény: kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb
a) a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében;
b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 50 ezer forint és a foglalkoztatás harmadik évében a 19. pont a) alpontja szerinti foglalkoztatott esetében - az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével - személyenként 50 ezer forint.
A kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb az a) pont szerinti esetben 100 ezer, a b) pont szerinti esetben 50 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető;
20. kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény: kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb
a) a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében, továbbá személyenként 50 ezer forint - az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével - a foglalkoztatás harmadik évében;
b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 50 ezer forint,
azzal, hogy a kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb az a) pont szerinti esetben a foglalkoztatás első két évében 100 ezer, a foglalkoztatás harmadik évében - az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével - 50 ezer, a b) pont szerinti esetben 50 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető;
20. kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény: kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb
a) a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében, továbbá személyenként 50 ezer forint - az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével - a foglalkoztatás harmadik évében;
b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 50 ezer forint,
azzal, hogy a kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb az a) pont szerinti esetben a foglalkoztatás első két évében 100 ezer, a foglalkoztatás harmadik évében - az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével - 50 ezer, a b) pont szerinti esetben 50 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető;
21. részmunkaidős foglalkoztatás: az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.
22. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.
22. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.
22. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.
22. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások;
22. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításhoz, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások;
23. pénztár mentesített értéke: a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke; a kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a 2016. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.
23. pénztár mentesített értéke: a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke; a kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a 2017. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.
24. kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak: olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a kisadózó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozás tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják azzal, hogy nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.
24. kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak: olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a kisadózó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozás tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják azzal, hogy nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi és a termőföld.

I. FEJEZET

II. FEJEZET
A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA

1. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya

3. §   A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya
a) az egyéni vállalkozó,
b) az egyéni cég,
c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
e) az ügyvédi iroda,
ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény II. Fejezet rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott.
3. §   A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya
a) az egyéni vállalkozó,
b) az egyéni cég,
c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
e) az ügyvédi iroda,
ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény II. Fejezet rendelkezései szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást választott.

2. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése

4. §
(1) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.
(2) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával - de legkorábban 2013. január 1-jén - jön létre.
(2) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy - ha az korábbi időpont - a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával - de legkorábban 2013. január 1-jén - jön létre.
(2) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy
- ha az korábbi időpont - a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával jön létre. E rendelkezés alkalmazásában tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak minősül az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő, az e törvény szerinti adóalanyiságot választó gazdasági társaság is.
(3) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte.
(3) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.
(4) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint
a) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
b) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége
c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.
(4) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.
(4a) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll.
(5) Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást. A tájékoztatás tartalmazza különösen
a) a kisadózó vállalkozás nevét, elnevezését, székhelyének címét és adószámát;
b) a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdő dátumát;
c) a bejelentett kisadózó nevét, címét és adóazonosító jelét;
d) a főállású kisadózói jogállás esetén ennek tényét;
e) a kisadózó vállalkozások tételes adójának fizetendő összegét, az általános szabályok szerint esedékességét és a bevételi számla számát;
f) rövid ismertetőt a kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos adókötelezettségről.
5. §
(1) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik
a) a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti;
b) a vállalkozási forma megváltozása esetén a változás bekövetkezését megelőző nappal, ha a változás következtében a vállalkozás nem a 3. §-ban felsorolt formában működik tovább;
c) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával;
d) a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésének napjával;
d) a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésének napjával;
e) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre;
e) a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre;
f) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és ezen időpontig más kisadózó nem kerül bejelentésre;
f) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és a kisadózó tag kilépését követő napig más kisadózó nem kerül bejelentésre;
f) a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaság, az ügyvédi irodaból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és a kisadózó tag kilépését követő napig más kisadózó nem kerül bejelentésre;
g) a tagsági jogviszony keletkezésének napjával, ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz;
h) a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;
h) a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének hónapja utolsó napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;
h) a mulasztási bírságot megállapító határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;
h) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;
i) az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli;
i) az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapja utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli;
i) az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli;
i) az adószám alkalmazását törlő határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt véglegessé vált döntéssel törli;
j) a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;
j) a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;
j) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;
j) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;
j) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja;
j) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti;
k) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;
l) a 4. § (4) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal;
m) az átalakulást megelőző nappal, ha az átalakulás következtében a vállalkozás nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek.
m) az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek.
(1a) A kisadózó vállalkozás a 4. § (4) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel megszerzését követő 15 napon belül köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni ezen bevétel megszerzésének időpontját.
(2) Az adóalanyiság megszűnéséről - az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott okok kivételével - az adóhatóság határozattal értesíti az adózót.
(2) Az adóalanyiság megszűnéséről - az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott okok kivételével - az adóhatóság határozatot hoz.
6. §   Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.
6. §   Az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.
6. §   Az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra az adóalanyiság ismételten nem választható.

3. A bejelentett kisadózó

7. §
(1) Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a munkaviszonyt - végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként.
(1) Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a munkaviszonyt - végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként.
(1a) A magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként.
(1b) Az állami adó- és vámhatóság a kisadózó vállalkozás által tett, a magánszemély kisadózóként történő bejelentését visszautasítja, ha a magánszemély a nyilvántartásában kisadózóként már szerepel.
(2) A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni.
(3) A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e.
(3) A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó [8. § (4a) bekezdés] megfizetését választja.
(3) A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó [8. § (4a) bekezdés] megfizetését választja.
(3a) A magasabb összegű tételes adó a bejelentést követően is választható. A magasabb összegű fizetési kötelezettséget a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell teljesíteni. A magasabb összegű tételes adót a választás visszavonása hónapjáig, a kisadózó vállalkozó főállású jogállásának megszűnése hónapjáig, vagy a kisadózó vállalkozás e fejezet szerinti adóalanyiságának megszűnése hónapjáig kell teljesíteni.
(3a) A magasabb összegű tételes adó a bejelentést követően is választható. A magasabb összegű fizetési kötelezettséget a választás bejelentését követő hónaptól kell teljesíteni. A magasabb összegű tételes adót a választás visszavonása hónapjáig, a kisadózó vállalkozó főállású jogállásának megszűnése hónapjáig, vagy a kisadózó vállalkozás e fejezet szerinti adóalanyiságának megszűnése hónapjáig kell teljesíteni.
(4) Az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent.
(5) Az (1) és (3) bekezdés alapján bejelentett adatok, tények megváltozását (ide nem értve a kisadózó címének változását) a kisadózó vállalkozás köteles az állami adóhatósághoz a változást követő 15 napon belül bejelenteni.
(5a) Az (5) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a kisadózó vállalkozás kéri - az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül értesíti az állami adóhatóságot.
(6) Az (5) bekezdés szerinti változás bejelentése esetén az állami adóhatóság a megváltozott adatokról a 4. § (5) bekezdés szerint tájékoztatja a kisadózó vállalkozást.

4. A kisadózó vállalkozások tételes adójának mértéke és megfizetése

8. §
(1) A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet.
(2) A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.
(3) Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.
(4) A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.
(4a) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.
(5) A kisadózó vállalkozások tételes adóját a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig megfizeti.
(6) Azon kisadózó vállalkozás, mely a naptári év minden hónapjára köteles az (1)-(2) bekezdés szerinti adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1)-(2) bekezdés szerinti adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az (1)-(2) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.
(6) Azon kisadózó vállalkozás, mely a naptári év minden hónapjára köteles az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.
(6) Azon kisadózó vállalkozás, amely a naptári év minden hónapjára köteles az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.
(6a) Ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
(6b) Ha a kisadózó vállalkozás olyan, külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel 71,42 százaléka után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót fizet.
(6c) Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
(6d) Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó vállalkozás a (6b) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni. A kisadózó vállalkozás az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig fizeti meg, amelyet megelőzően a külföldi kifizetőtől származó bevétel az említett összeghatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a külföldi kifizetőtől bevételt szerzett.
(6e) A (6a)-(6d) bekezdés szerinti adó alapjába tartozó értéket a (6) bekezdés szerinti értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(7) Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható.
(7) Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, az Art. szerinti mulasztási bírsággal sújtható.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesít az (1)-(4) bekezdés szerinti tételes adó megfizetése alól.
(8) A (6), (6b) és (6d) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesít az (1)-(4a) bekezdés szerinti tételes adó megfizetése alól.
(9) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1) és (2) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
(9) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen
e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen
f) az ügyvédi iroda tagjaként folytatott ügyvédi tevékenységét az ügyvédi tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint szüneteltette
kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
(10) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1) és (2) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a (9) bekezdés a)-c) pontjai szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a (9) bekezdés szerint a kisadózó után az adót nem kell megfizetni.
(10) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a (9) bekezdés a)-c) pontjai szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a (9) bekezdés szerint a kisadózó után az adót nem kell megfizetni.
(10) Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a (9) bekezdés a)-c) és e) pontjai szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a (9) bekezdés szerint a kisadózó után az adót nem kell megfizetni.
(11) A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9)-(10) bekezdés szerint a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége.
(11) A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9)-(10) bekezdés szerint a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. Nem kell a bejelentést havonta megismételni a (9) bekezdés d) pont szerinti esetben, azzal, hogy az említett esetben az adóhatóság - figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezésére is - a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el.
(11) A kisadózó vállalkozás - ide nem értve a (9) bekezdés d) pont szerinti esetet - a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9) és (10) bekezdés szerint a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. A kisadózó egyéni vállalkozónak a (9) bekezdés d) pont szerinti esetben nem kell bejelentést tennie, azzal, hogy a kötelezettség módosítását a rendelkezésre álló adatok alapján az állami adó- és vámhatóság hivatalból végzi el. A kisadózó egyéni vállalkozónak ugyanakkor be kell jelentenie a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, ha a szünetelés ideje alatt a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

5. A kisadózó vállalkozások tételes adójával teljesített közterhek

9. §
(1) A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
c) a személyi jövedelemadó és járulékok megállapítása, bevallása és megfizetése;
d) szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
d) szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése.
d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
(2) A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

6. A kisadózót megillető ellátások és a kisadózó jövedelme

10. §
(1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.
(1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 136 250 forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.
(1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 90 000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 150 000 forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.
(1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 93 500 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 157 000 forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.
(1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 94 400 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.
(1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 98 100 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 164 000 forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.
(1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 102 ezer forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 170 ezer forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.
(1) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 108 ezer forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 179 ezer forint. Az állami adóhatóság a 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.
(1a) Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót a 8. § (9) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni.
(1a) Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót a 8. § (9) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni, kivéve, ha a főállású kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti a 8. § (1) vagy (4a) bekezdés szerinti tételes adót.
(2) A nem főállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.
(3) Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül.
(3) Más jogszabályok alkalmazásában, különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül.

7. Nyilatkozat a bevételről

11. §
(1) A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről.
(1) A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
(2) Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.
(3) Ha a kisadózó vállalkozás az adóévben megszerzett bevétel után a 8. § (6) bekezdése szerinti százalékos mértékű adó megfizetésére is köteles, az adóévet követő év február 25. napjáig, ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül a százalékos mértékű adót bevallja és megfizeti.
(3a) Ha a kisadózó vállalkozás a 8. § (6b) és (6d) bekezdés szerinti adót köteles fizetni, az adóévet követő év február 25-ig az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon havonkénti és kifizetőnkénti bontásban bevallást tesz az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, a bevételt juttató személy nevéről és címéről.
(3b) Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a (3a) bekezdés szerinti bevallást a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.
(4) A 7. § (1) bekezdés szerinti bejelentés, a 7. § (5) bekezdés szerinti változás bejelentés és a 8. § (11) bekezdés szerinti bejelentés végrehajtható okiratnak minősül. Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozás kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségét - kivéve a 8. § (6) bekezdése szerinti százalékos mértékű adót - ezen végrehajtható okiratok és az adóhatóság határozata alapján tartja nyilván.
(4) Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozás kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségét - kivéve a 8. § (6) bekezdése szerinti százalékos mértékű adót - a 7. § (1) bekezdés szerinti bejelentés, a 7. § (5) bekezdés szerinti változás bejelentés, a 8. § (11) bekezdés szerinti bejelentés és az adóhatóság határozata alapján tartja nyilván.
(5) A kisadózó vállalkozás az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más adóalany (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, ha a kisadózó vállalkozás bevételéből az adóalanytól megszerzett számla szerinti része a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja.
(5) A kisadózó vállalkozás az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más személy (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.
(5a) A kisadózó vállalkozás az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat a 8. § (6a) bekezdés szerinti kifizető nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről.
(5) A kisadózó vállalkozás az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más személy (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről, és címéről, és a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről a kisadózó vállalkozás nem számlát vagy költségelszámolásra alkalmas bizonylatot állított ki.

8. Nyilvántartási kötelezettség

12. §
(1) Az adóalany a kisadózó vállalkozások tételes adójával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit e § szerint teljesíti.
(2) A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó”.
(3) A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a bizonylat sorszáma;
c) a bevétel összege;
d) a bevétel megszerzésének időpontja.
(3a) A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.
(4) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.
(5) A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

9. Adatszolgáltatási kötelezettség

13. §   Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózók tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összegről, továbbá termékértékesítés esetén erről a tényről, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatás, szolgáltatások TESZOR számáról, ha annak a költségnek, ráfordításnak, kiadásnak az együttes összege, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében felmerül, a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot.
13. §   Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.

9. Adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség

13. §
(1) Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről a kisadózó vállalkozás nem számlát vagy költségelszámolásra alkalmas bizonylatot állított ki.
(2) A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó a változást megelőzően - a változás kezdő időpontjának megjelölésével - tájékoztatja a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről.
(3) A 8. § (6a) és (6c) bekezdésében említett kifizető a tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatja a kisadózó vállalkozást a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.

10. Munkaviszonytól való elhatárolás

14. §
(1) A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
(2) Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében - a (3) bekezdés figyelembevételével az ellenkező bizonyításáig - vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.
(3) A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:
a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.
(4) A 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket e § alkalmazásában egy személynek kell tekinteni.

III. FEJEZET
A KISVÁLLALATI ADÓ

11. Számviteli alapelvek

15. §   A III. Fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik.
15. §
(1) A III. Fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.
(2) A kisvállalati adó alanya - a fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozót és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy kivételével - az Szt. hatálya alá tartozik.
(3) A fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az Art. bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit az Szt. előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.

12. Az adó alanya

16. §
(1) A kisvállalati adó alanya az
a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdőbirtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozó,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy,
amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény III. Fejezetének rendelkezései szerint teljesíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha
a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt;
a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;
c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;
c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte vagy függesztette fel;
c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte;
d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.
e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét.
e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.
e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha
a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét;
b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét;
c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte;
d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot.
e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot;
f) ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik;
g) az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.
g) az adóévet megelőző adóévben a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ny) pontja, illetve 8. § (1) bekezdés j) pontja alkalmazásával társasági adóalap módosítást várhatóan nem kell végrehajtania.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.
17. §
(1) Az adóalany adókötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a belföldről és külföldről származó jövedelemre egyaránt kiterjed.
(2) A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki.
18. §   Az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze.
18/A. §   A fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az Art. bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit az Szt. előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti.

13. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése

19. §
(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napjával jön létre. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóévet megelőző év december 20-áig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választás állami adóhatósághoz december 31-éig történő bejelentése esetén a bejelentést követő naptári év első napjával jön létre. Az állami adóhatósághoz december 31-ét követően történő bejelentés esetén a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a bejelentés hónapjának első napjától kezdődik. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóév január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik.
(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.
(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.
(2) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - azon adóév utolsó napjáig fennáll, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(3) Az (1) bekezdés szerinti választás a bejelentést követő naptári év január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(3) Az (1) bekezdés szerinti választás állami adóhatósághoz december 31-éig történő bejelentése a bejelentést követő naptári év január 15-éig, a december 31-ét követően történő bejelentés az adóév január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.
(3) Az (1) bekezdés szerinti választás állami adóhatósághoz történő bejelentése a bejelentés megtételének napjától számított 30 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.
(3) Az (1) bekezdés szerinti választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése a bejelentés megtételének napjától számított 30 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.
(4) Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.
(4) Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot.
(4) Nem jogszerű az (1) bekezdés szerinti bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.
(5) A kisvállalati adóalanyiság megszűnik
a) az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
a) az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;
a) az 1 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;
a) a 3 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;
a) a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;
b) a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal;
b) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;
c) ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik, meg, a megszűnés napjával;
d) az adóalany átalakulását megelőző nappal;
d) az adóalany átalakulását megelőző nappal, ide nem értve a társasági formaváltást;
d) az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal;
e) az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg;
e) az állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg;
e) az állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért véglegessé vált döntéssel mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg;
f) az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
f) az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
f) az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
f) az adóalany adószámának alkalmazását törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
g) a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot;
g) a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot;
g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot;
g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot;
g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti;
h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt.
h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt.
h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt.
i) a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon;
j) az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén a választott mérlegfordulónappal.
k) ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, annak az adóévnek az első napját megelőző nappal, amely adóévben a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy vagy külföldi telephely ellenőrzött külföldi társaságnak minősül;
l) ha az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a 939.810.000 forintot, az adóév első napját megelőző nappal.
l) ha az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a 939.810.000 forintot, az adóév első napját megelőző nappal.
l) ha az adózónak az adóévben a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés ny) pontja, illetve 8. § (1) bekezdés j) pontja alkalmazásával társasági adóalap módosítást kellene végrehajtania, az adóév első napját megelőző nappal,
m) ha az adózónak az adóévben a Tao. tv. 16/A. §-a, illetve 16/B. §-a alkalmazásával társasági adóalap módosítást kellene végrehajtania, az adóév első napját megelőző nappal.
n) ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik, a formaváltás napját megelőző nappal.
(6) Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és az e törvény szerinti adóalanyiságot választja. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be a cégbíróságnak.
(6) Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és az e törvény szerinti adóalanyiságot választja. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be az adóhatóságnak.
(6) Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és az e törvény szerinti adóalanyiságot választja. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.
(7) Az adóalanyiság (5) bekezdésben meghatározott megszűnése napjával, mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év kezdődik.
(7) Az adóalanyiság (5) bekezdésben meghatározott megszűnése napjával, mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év végződik.
(7) Az adóalanyiság (5) bekezdésben meghatározott megszűnése napjával mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év végződik. Az üzleti évről az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyezni, közzé kell tenni.
(7) Az adóalanyiság (5) bekezdésben meghatározott megszűnése napjával mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év zárul. Az üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.
(8) Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható.
(8) Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.
(8) Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban - figyelemmel a (8a) bekezdésben foglaltakra - az adóalanyiság ismételten nem választható.
(8a) Amennyiben a Tao. tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnt meg az adóalanyiság, az egyesüléssel, szétválással érintett adózó az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ez esetben az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napját követő nappal jön létre.
(9) Az (1) bekezdéstől eltérően az adóévben újonnan alakuló adózó adóalanyisága a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön, feltéve, hogy a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének, az első jognyilatkozat megtételének, illetve az alapítását szabályozó jogszabály szerinti létrejövetelének napjától számított 30 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(9) Az (1) bekezdéstől eltérően az adóévben újonnan alakuló adózó adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön, feltéve, hogy a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választását a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének, az első jognyilatkozat megtételének, illetve az alapítását szabályozó jogszabály szerinti létrejövetelének napjától számított 30 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(9) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti. Az (1) bekezdéstől eltérően a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben az állami adóhatósághoz történő bejelentkezése napjával. Amennyiben a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás az állami adóhatósághoz való bejelentkezését nem elektronikus úton teljesíti, úgy az (1) bekezdés szerinti bejelentését is azonos formában teheti meg.
(9) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti. Az (1) bekezdéstől eltérően a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezése napjával. Amennyiben a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezését nem elektronikus úton teljesíti, úgy az (1) bekezdés szerinti bejelentését is azonos formában teheti meg.

14. A kisvállalati adó alapja

20. §
(1) A kisvállalati adó alapja a (2)-(16) bekezdésre figyelemmel:
a) az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének
b) személyi jellegű kifizetésekkel
növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg.
(1) A kisvállalati adó alapja a (2)-(19) bekezdésre figyelemmel:
a) az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének
b) személyi jellegű kifizetésekkel
növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg.
(1) A kisvállalati adó alapja a (2)-(20) bekezdésre figyelemmel:
a) az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének
b) személyi jellegű kifizetésekkel
növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg.
(1) A kisvállalati adó alapja a (2)-(7) bekezdésre figyelemmel:
a) a (3)-(5) bekezdés szerinti tételek egyenlegének
b) a személyi jellegű kifizetésekkel
növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg.
(2) A III. Fejezet alkalmazásában az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, korrigálva a (4)-(16) bekezdés szerinti tételekkel. A kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök Szt. 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegben kimutatott összegével, korrigálva a. (4)-(16) bekezdés szerinti tételekkel. Az ügyvédi iroda az e rendelkezésben foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy nem minősül pénzeszköznek az ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz.
(2) A III. Fejezet alkalmazásában az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, korrigálva a (4)-(19) bekezdés szerinti tételekkel. A kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök Szt. 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegben kimutatott összegével, korrigálva a. (4)-(19) bekezdés szerinti tételekkel. Az ügyvédi iroda az e rendelkezésben foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy nem minősül pénzeszköznek az ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz.
(2) A III. Fejezet alkalmazásában az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, korrigálva a (4)-(20) bekezdés szerinti tételekkel. A kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany vagy kisadózó vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök Szt. 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegben kimutatott összegével, korrigálva a. (4)-(20) bekezdés szerinti tételekkel. Az ügyvédi iroda az e rendelkezésben foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy nem minősül pénzeszköznek az ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz.
(2) E fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét). A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. E bekezdés alkalmazásában
a) minimálbér a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér,
b) tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó
azzal, hogy a tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.
(3) A III. Fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét). A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. E bekezdés alkalmazásában
a) minimálbér a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér,
b) tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó
azzal, hogy a tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.
(3) Az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni:
a) a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeget,
b) az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot),
c) a pénztár értékének tárgyévi növekményét, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét,
d) a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat,
e) az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összegét,
f) a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összegét, kivéve ha
1. a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
2. az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.
(4) A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a következő ügyletekből a tárgyévben befolyt pénzeszköz:
a) hitel vagy kölcsön felvétele,
b) az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön nyújtásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része,
c) kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása,
d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása, valamint tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a beváltott, eladott értékpapírok, befektetések vásárlásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része,
e) tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése),
f) osztalék és osztalékelőleg megszerzése,
g) elszámolásra kiadott előleg visszafizetése.
h) az e törvény alapján megfizetett adó visszatérítése.
(4) Az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni:
a) a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget,
b) a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összegét,
c) a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét; a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözetét,
d) a 2017. január 1-je előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozásnál e törvény 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (4) bekezdés e) és f) pontjai szerint elszámolt csökkentés, e törvény 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (5) bekezdés e) és f) pontja és 20. § (6)-(8) bekezdése szerint elszámolt növelés összegével csökkentett, a 2013-2016. adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményével növelt pozitív összegét.
(5) A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli
a) az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része,
b) a hitel vagy kölcsön nyújtása,
c) a saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része,
d) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása,
e) a tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása),
f) az osztalék fizetése (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot), osztalékelőleg fizetése és
f) az osztalék fizetése (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot), osztalékelőleg fizetése,
g) az elszámolásra kiadott előleg kifizetése
g) az elszámolásra kiadott előleg kifizetése és
h) az e törvény alapján megfizetett adó és adóelőleg
miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés.
(5) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, - az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül, és függetlenül attól, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e - az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani.
(6) Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés:
a) végleges pénzeszközátadás,
b) 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel,
c) a Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék megfizetése,
d) kiadás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét jogerős bírósági ítélet megállapította,
d) kiadás, amely
da) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban,
db) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban vagy befolyással üzérkedés
bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét jogerős bírósági ítélet megállapította,
e) az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés,
f) az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék, valamint az e törvény alapján megfizetett adó és adóelőleg,
f) az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék,
f) az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség (ide nem értve az általános forgalmi adó-fizetési kötelezettséget), továbbá az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék,
g) a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés (ide nem értve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést), függetlenül attól, hogy azt az adóalany eszköz bekerülési értékének részeként számolja-e el, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség.
(6) Ha a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított egyenleg bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (7) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - csökkentheti a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított pozitív egyenleget a kisvállalati adó alapja meghatározásakor, feltéve, hogy a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított negatív egyenleg a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe.
(7) Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan elszámolt ráfordítás:
a) behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve
1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,
b) a térítés nélküli eszközátadás,
c) a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás,
d) eszköz hiányának elszámolása, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére,
e) tartozás térítés nélküli átvállalása.
(7) A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével az adózó döntése szerint, az (1) bekezdéstől függetlenül, teljes mértékben csökkentheti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját - függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben -, legfeljebb az elhatárolt veszteségnek a (3)-(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegéig. Az adózó által a tárgyévi adóalap csökkentéseként felhasznált tárgyévi negatív egyenleg a (6) bekezdéstől eltérően nem csökkenti a következő évek pozitív adóalapját.
(8) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, - az (1)-(7) bekezdésben foglaltaktól függetlenül, és függetlenül attól, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e - az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy az adóévben a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani.
(8) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, - az (1)-(7) bekezdésben foglaltaktól függetlenül, és függetlenül attól, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e - az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani.
(9) Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (10)-(12) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve -csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét, feltéve, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenése a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe.
(10) Az elhatárolt veszteség összegét az adózó 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben.
(11) A (10) bekezdéstől eltérően az elhatárolt veszteség összegéből a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással) szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével az adózó döntése szerint, az (1) bekezdéstől függetlenül, teljes mértékben csökkentheti a következő adóévek adóalapját, függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben.
(12) Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.
(13) A (2) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni
a) az olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet megelőző időszakra vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számol el,
a) az olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számol el,
b) a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadást, elszámolt bevételt, ha az adóévet megelőző adóévben az adóalany az Szt. hatálya alá nem tartozott.
b) a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadást, elszámolt bevételt, ha az adóalanyiság időszakát megelőző időszakban az adóalany az Szt. hatálya alá nem tartozott,
c) az e törvény szerinti adóalanyiság időszakát megelőző időszakban teljesített és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített pótbefizetést.
(14) Az e törvény hatálya alá kerülés időpontjában állományban lévő hitel- és kölcsöntartozásokkal, kötvénykibocsátásból származó kötelezettségekkel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, tulajdoni részesedést jelentő befektetésekkel kapcsolatos, (4) bekezdés b) és d) pontja, valamint az (5) bekezdés a) és c) pontja szerinti pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek helyett módosító tételként ezen eszközök, kötelezettségek e törvény hatálya alá kerülés időpontjában kimutatott nyilvántartás szerinti (arányos) értékét kell figyelembe venni.
(15) Az adóalap megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni az olyan kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben teljesített kifizetést, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik, és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó eredménykimutatásban költségként, ráfordításként nem került elszámolásra.
(16) A kisvállalati adó alanya az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti - a kisvállalati adóalanyiság adóévét megelőző adóévben meghatározott - számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét.
(16) A kisvállalati adó alanya az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét. Amennyiben az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt megszerzett, kifizetett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) 10 éven belül kivezetésre kerül, a pénzforgalmi szemléletű eredmény a könyvekből történő kivezetés adóévében csökkenthető - a kisvállalati adóalanyiság adóévét megelőző adóévben meghatározott - a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel a kisvállalati adó alanya e bekezdés alapján a pénzforgalmi szemléletű eredményt még nem csökkentette.
(17) Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság első adóéve zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét, a különbözet összege csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt.
(18) A társasági adóalanyiságot megelőzően a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során növelő tételként kell figyelembe venni:
a) a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt összegét,
a) a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, be nem folyt bevétel összegét (ideértve az időbeli elhatárolást is),
b) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt teljesített, időbelileg elhatárolt pénzeszköz kifizetést, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik,
c) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt beszerzett, kifizetett év végén kimutatott készlet értékét.
(19) A társasági adóalanyiságot megelőzően a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni:
a) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt befolyt bevétel elhatárolt összegét, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik,
b) a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség, ráfordítás összegét.
b) a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, ki nem fizetett költség, ráfordítás összegét (ideértve az időbeli elhatárolást is).
(20) A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti az e törvény szerinti adóalanyiság időszakát megelőző időszakra vonatkozó és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített adó.
20. §
(1) A kisvállalati adó alapja a (2)-(7) bekezdésre figyelemmel:
a) a (3)-(5) bekezdés szerinti tételek egyenlegének
b) a személyi jellegű kifizetésekkel
növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg.
(2) E fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét). A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. E bekezdés alkalmazásában
a) minimálbér a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér,
b) tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó
azzal, hogy a tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.
(2) E fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek minősül
a) azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben,
b) az a) ponttól eltérően tag esetén a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér 112,5%-a, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége,
b) az a) ponttól eltérően tag esetén a Tbj. 4. § 14. pont 14.2. alpontja szerinti minimálbér 112,5%-a, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége,
b) az a) ponttól eltérően tag esetén a Tbj. 4. § 14. pont 14.2. alpontja szerinti minimálbér 112,5%-a, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra vonatkozóan, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége,
c) a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás,
d) a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.
(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege.
(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege.
(2b) A (2) bekezdés alkalmazásában tagnak a Tbj. szerinti társas vállalkozó minősül.
(3) Az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni:
a) a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeget,
b) az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot),
c) a pénztár értékének tárgyévi növekményét, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét,
d) a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat,
e) az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összegét,
f) a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összegét, kivéve ha
1. a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
2. az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.
(4) Az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni:
a) a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget,
b) a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összegét,
b) a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett bevétel összegét,
b) a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett bevétel összegét, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként,
c) a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét; a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözetét,
d) a 2017. január 1-je előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozásnál e törvény 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (4) bekezdés e) és f) pontjai szerint elszámolt csökkentés, e törvény 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (5) bekezdés e) és f) pontja és 20. § (6)-(8) bekezdése szerint elszámolt növelés összegével csökkentett, a 2013-2016. adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményével növelt pozitív összegét.
(5) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, - az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül, és függetlenül attól, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e - az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani.
(5) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, - az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani.
(5) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, - az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani.
(5) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, - az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint, a Tao. tv. 18. § (9), (11) és (12) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével kell megállapítani.
(6) Ha a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított egyenleg bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (7) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - csökkentheti a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított pozitív egyenleget a kisvállalati adó alapja meghatározásakor, feltéve, hogy a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított negatív egyenleg a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe.
(6) Ha a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított egyenleg bármely adóévben negatív, ez az összeg a következő adóévekben - a (6a) és a (7) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - csökkenti a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított pozitív egyenleget a kisvállalati adó alapja meghatározásakor, feltéve, hogy a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított negatív egyenleg a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség).
(6a) A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe
a) az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap vagy a kisvállalati adóalap meghatározásakor csökkentésként még nem vett figyelembe,
b) a 2017. adóévet megelőző adóévekben keletkezett negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménynek azt a részét, amelyet a kisvállalati adóalap meghatározásakor csökkentésként még nem vett figyelembe.
(7) A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével az adózó döntése szerint, az (1) bekezdéstől függetlenül, teljes mértékben csökkentheti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját - függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben -, legfeljebb az elhatárolt veszteségnek a (3)-(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegéig. Az adózó által a tárgyévi adóalap csökkentéseként felhasznált tárgyévi negatív egyenleg a (6) bekezdéstől eltérően nem csökkenti a következő évek pozitív adóalapját.
(7) Az (1) bekezdéstől függetlenül, a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóév és a következő adóévek adóalapját a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig a korábbi évek elhatárolt veszteségének a (3)-(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összege, függetlenül attól, hogy az érintett eszközt (eszközöket) rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben. Az adózó által az adóévi adóalap csökkentéseként felhasznált adóévi negatív egyenleg a (6) bekezdéstől eltérően nem csökkenti a következő adóévek pozitív adóalapját.
(8) A 19. § (8a) bekezdés szerinti egyesüléssel, szétválással érintett adózó a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában jogosult a még fel nem használt elhatárolt veszteség és a (7) bekezdés szerinti kedvezmény továbbvitelére.

15. Az adó mértéke

21. §
(1) Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka.
(1) Az adó mértéke az adó alapjának 14 százaléka.
(1) Az adó mértéke az adó alapjának 13 százaléka.
(1) Az adó mértéke az adó alapjának 12 százaléka.
(1) Az adó mértéke az adó alapjának 11 százaléka.
(1) Az adó mértéke az adó alapjának 10 százaléka.
(2) A kisvállalati adó adóalanya mentesül:
a) a társasági adó,
a) a társasági adó és
b) a szociális hozzájárulási adó, és
b) a szociális hozzájárulási adó
c) a szakképzési hozzájárulás
bevallása és megfizetése alól.

16. A kisvállalati adó bevallása

22. §
(1) Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként megállapítja és az adóévet követő év május 31-ig bevallja.
(2) Az adóév a naptári év.
(3) Ha az adóalanyiság év közben szűnt meg - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.
(4) Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg. A külföldi vállalkozó a kisvállalati adó alapját valamennyi belföldi telephelyére együttesen (kivéve a fióktelepet), míg belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön állapítja meg.

17. Az adóelőleg és az adó megfizetése

23. §
(1) Az adózó az adóévre teljesítendő adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének az e §-ban foglaltak szerint tesz eleget.
(1) Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget.
(2) Amennyiben az adózó az e törvény szerint meghatározott adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot meghaladta, az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig tesz eleget. Az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévében az adózó e rendelkezést abban az esetben alkalmazza, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele várhatóan meghaladja a 100 millió forintot.
(2) Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget.
(2) Az adóelőleg összege
a) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, e törvény 20. § (2) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel, és
b) az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével
együttes összegének a 14 százaléka.
(2) Az adóelőleg összege
a) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, e törvény 20. § (2) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel, és
b) az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével
együttes összegének a 13 százaléka.
(3) Amennyiben az adózó az e törvény szerint meghatározott adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot nem haladta meg, az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget. Az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévében az adózó e rendelkezést abban az esetben alkalmazza, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele várhatóan nem haladja meg a 100 millió forintot.
(3) Az adóalany az adóévre e törvény szerint megállapított adót - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.
(4) Az adóelőleg összege, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is
a) az Szt. szerinti pénzeszközök az adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása,
b) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel,
c) az adóelőleg-megállapítási időszakban e törvény szerint megfizetett adó, adóelőleg,
d) az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot) és a kifizetett osztalékelőleg
együttes összegének a 16 százaléka.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően az adóelőleg összege - az adózó választása esetén - a (4) bekezdés a) és b) pontja szerint megállapított összeg, módosítva az e törvény 20. § (4)-(16) bekezdésében meghatározott - a 20. § (9)-(12) és (16) bekezdése esetében az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó arányosított - módosító tételekkel. Ha az adózó valamely adóelőleg-megállapítási időszakban e bekezdés szerint állapítja meg az adóelőleg-fizetési kötelezettségét, akkor az adóelőleg összegét az adóév végéig minden esetben e bekezdés alkalmazásával állapítja meg.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően az adóelőleg összege - az adózó választása esetén - a (4) bekezdés a) és b) pontja szerint megállapított összeg, módosítva az e törvény 20. § (4)-(19) bekezdésében meghatározott - a 20. § (9)-(12) és (16) bekezdése esetében az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó arányosított - módosító tételekkel. Ha az adózó valamely adóelőleg-megállapítási időszakban e bekezdés szerint állapítja meg az adóelőleg-fizetési kötelezettségét, akkor az adóelőleg összegét az adóév végéig minden esetben e bekezdés alkalmazásával állapítja meg.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően az adóelőleg összege - az adózó választása esetén - a (4) bekezdés a) és b) pontja szerint megállapított összeg, módosítva az e törvény 20. § (4)-(20) bekezdésében meghatározott - a 20. § (9)-(12) és (16) bekezdése esetében az adóelőleg-megállapítási időszakra jutó arányosított - módosító tételekkel. Ha az adózó valamely adóelőleg-megállapítási időszakban e bekezdés szerint állapítja meg az adóelőleg-fizetési kötelezettségét, akkor az adóelőleg összegét az adóév végéig minden esetben e bekezdés alkalmazásával állapítja meg.
(6) A (4)-(5) bekezdéstől függetlenül az adóelőleg összege legalább az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő - a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel csökkentett - Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka.
(7) Ha a (4) és (5) bekezdés szerint meghatározott és az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő - a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel csökkentett - Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemmel csökkentett összeg negatív, az adózó jogosult annak összegével a következő adóelőleg-megállapítási időszakokban - de legfeljebb ugyanabban az adóévben - a (4)-(5) bekezdés alkalmazásával megállapított összegnek - a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel csökkentett - Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelmet meghaladó részét csökkenteni.
(8) Az adóalany az adóévre e törvény szerint megállapított adót - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.
(8) Az adóalany az adóévre e törvény szerint megállapított adót - az adóévre már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.
(9) A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének az Szt. 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegében kimutatott pénzeszközök figyelembevételével tesz eleget.
(9) A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adóalany vagy kisadózó vállalkozás a kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének az Szt. 2/A. § (4) bekezdése szerinti nyitó mérlegében kimutatott pénzeszközök figyelembevételével tesz eleget.
23. §
(1) Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget.
(2) Az adóelőleg összege
a) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, e törvény 20. § (2) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel, és
a) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, e törvény 20. § (2)-(2b) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, és
b) az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével
b) az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegét nem tartalmazó osztalék összegével, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként
együttes összegének a 14 százaléka.
(2) Az adóelőleg összege
a) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, e törvény 20. § (2)-(2b) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, és
b) az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével
együttes összegének a 13 százaléka.
(2) Az adóelőleg összege
a) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, e törvény 20. § (2)-(2b) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, és
b) az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével
együttes összegének a 12 százaléka.
(2) Az adóelőleg összege
a) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, e törvény 20. § (2)-(2b) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, és
b) az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével
együttes összegének a 11 százaléka.
(2) Az adóelőleg összege
a) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, e törvény 20. § (2)-(2b) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, és
b) az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével
együttes összegének a 10 százaléka.
(3) Az adóalany az adóévre e törvény szerint megállapított adót - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.

18. A kettős adóztatás elkerülése

24. §   A kisvállalati adó alanya a kisvállalati adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza az e törvény szerint meghatározott külföldön adóztatható adóalapot.
24. §
(1) Az adóalapot csökkenti a külföldön adóztatható, 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő jövedelem külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett része, amennyiben nemzetközi szerződés a jövedelem belföldi adózás alóli mentesítéséről rendelkezik.
(1) A 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyenleget csökkenti a külföldön adóztatható, 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő jövedelem külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett része, amennyiben nemzetközi szerződés a jövedelem belföldi adózás alóli mentesítéséről rendelkezik.
(2) Külföldön adóztatható, a 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő jövedelem esetén az adóalapot csökkenti a külföldön megfizetett (fizetendő) adó és a kisvállalati adó 21. §-ban meghatározott mértékének hányadosával számított jövedelem, de legfeljebb a külföldön adóztatható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkenthető része, amennyiben e jövedelem nem tartozik nemzetközi szerződés hatálya alá vagy a nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik.
(2) Külföldön adóztatható, a 20. § (4) bekezdés b) pontja szerinti osztaléknak nem minősülő jövedelem esetén a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyenleget csökkenti a külföldön megfizetett (fizetendő) adó és a kisvállalati adó 21. §-ban meghatározott mértékének hányadosával számított jövedelem, de legfeljebb a külföldön adóztatható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkenthető része, amennyiben e jövedelem nem tartozik nemzetközi szerződés hatálya alá vagy a nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásakor a külföldön adóztatható jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, a 20. § (2)-(7) bekezdései szerinti módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető - de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült - költségeket, ráfordításokat, a 20. § (2)-(7) bekezdése szerinti módosító tételeket.
(3) Az (1)-(2) és (5) bekezdés alkalmazásakor a külföldön adóztatható jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, a 20. § (2)-(7) bekezdései szerinti módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető - de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült - költségeket, ráfordításokat, a 20. § (2)-(7) bekezdése szerinti módosító tételeket.
(4) Nem minősül a 20. § (2)-(2b) bekezdése szerinti személyi jellegű kifizetésnek a nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés.
(5) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyenleget csökkenti az adózó külföldi telephelyének betudható jövedelem külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett része.

IV. FEJEZET
EGYES ADÓKRA, SZÁMVITELI KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

19. Személyi jövedelemadó

25. §
(1) Az egyéni vállalkozó esetében a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az említett adóalanyiság kezdő napját. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerint adóalanyiság időtartamában felmerült, az adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat az egyéni vállalkozó oly módon számolhatja el, mintha azok a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon merültek volna fel.
(2) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében az Szja tv.-nek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét. E bevételt a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván, amíg adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti vagy az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmaz.
(2) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében az Szja tv.-nek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét. E bevételt a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván, amíg adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti vagy az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmaz, vagy áttér az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá.
(2) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében az Szja tv.-nek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét. E bevételt a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván, amíg adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti vagy az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmaz.
(2a) Ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti, akkor a bevételét növeli az az összeg, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított.
(3) Ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalany egyéni vállalkozó az adóévben
a) egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, a mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában meg kell osztania;
b) egyidejűleg mezőgazdasági kistermelői tevékenységet is folytat, akkor e tevékenysége tekintetében - feltéve, hogy arra jogosult - választhatja az átalányadózást.
(4) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalany egyéni vállalkozó az Szja tv. 49/B. § (5), (11), (14) és (16) bekezdését, vagy 13. számú mellékletének 14. pontját alkalmazza, ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően az Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés g) pontja szerinti kedvezményt, a kisvállalkozói kedvezményt, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, fejlesztési tartalékot képzett. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalany egyéni vállalkozó köteles az Szja tv. 84/B. § (2) bekezdését alkalmazni azzal, hogy a nyilvántartott adókülönbözet után esetlegesen megfizetendő adót a személyi jövedelemadó bevallásban vallja be és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.
(5) Az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha a bejelentés időpontjában megfelel az Szja tv.-ben foglalt valamennyi feltételnek.
(6) Az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévét követő első adóév első napjára vonatkozóan - az Szja tv.-nek a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával - részletes vagyonleltárt készít minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.
(7) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése - ide nem értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg - után a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre, mint beruházási költségre vetítve állapítja meg.
(7) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése - ide nem értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szűnik meg - után a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre, mint beruházási költségre vetítve állapítja meg.
(8) A személyi jövedelemadó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni:
a) a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként az Szja tv. alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);
b) a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnésekor a (6) bekezdés szerinti vagyonleltárban kimutatott nem anyagi javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket) beruházási költségének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév utolsó napjára az Szja tv. szerinti nyilvántartásban kimutatott beruházási költséget meghaladó részét;
c) a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyként lezárt adóévre az Szja tv. szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától).
(9) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az említett adóalanyiság időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.
(10) A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó az Szja tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
(11) E § alkalmazásában az elhunyt egyéni vállalkozót és az elhunyt személy egyéni vállalkozását folytató egyéni vállalkozót egy adóalanynak kell tekinteni.
26. §
(1) A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig megállapítja a (2) bekezdés szerinti összeget, ha az üzleti évben először tesz e törvény szerinti bejelentést a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választásáról.
(1) A közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyéni cég és az ügyvédi iroda az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig megállapítja a (2) bekezdés szerinti összeget, ha az üzleti évben először tesz e törvény szerinti bejelentést a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választásáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét;
csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét;
csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, mérleg szerinti eredménnyel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét;
csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredménnyel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló - kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét;
csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredménnyel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett, csökkentve továbbá a mérlegben kimutatott, a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett eredménytartaléka terhére felvett osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló - kötelezettség, ideértve a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejöttét megelőző üzleti év beszámolójához kapcsolódó mérlegben nem szereplő jóváhagyott osztalékot is együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény, tartalék és - a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló - kötelezettség ideértve a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejöttét megelőző üzleti év beszámolójához kapcsolódó mérlegben nem szereplő jóváhagyott osztalékot is együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét;
csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredménnyel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett, csökkentve továbbá a mérlegben kimutatott, a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett eredménytartaléka terhére felvett osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyéni cég és az ügyvédi iroda adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 15 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és a bevallás benyújtását követő két adóévre - de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése adóévére - vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallás Art. szerinti esedékességének időpontjában fizeti meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyéni cég és az ügyvédi iroda adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 15 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és a bevallás benyújtását követő két adóévre - de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése adóévére - vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallás Art. szerinti esedékességének időpontjában fizeti meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 15 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése adóévére - vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtásával egyidejűleg fizet meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig - az adóév február 25-ig fizet meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás, vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig - az adóév február 25-ig fizet meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 15 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás, vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig - az adóév február 25-ig fizet meg.
(4) A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre - az Szja tv.-nek és az Art.-nak egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint - a személyi jövedelemadót megállapítja, megfizeti és bevallja.
(4) A közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyéni cég és az ügyvédi iroda, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre - az Szja tv.-nek és az Art.-nak egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint - a személyi jövedelemadót megállapítja, megfizeti és bevallja.
(5) A közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég adóalany utolsó üzleti éve beszámolójának mérlegében kimutatott, tagi jogviszony megszűnésére tekintettel fennálló kötelezettség alapján a volt tagnak (örökösének) juttatott bevételre az Szja tv.-nek és az Art.-nak a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A közkereseti társaság, betéti társaság, az egyéni cég és az ügyvédi iroda adóalany utolsó üzleti éve beszámolójának mérlegében kimutatott, tagi jogviszony megszűnésére tekintettel fennálló kötelezettség alapján a volt tagnak (örökösének) juttatott bevételre az Szja tv.-nek és az Art.-nak a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) Ha a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a (7) bekezdés szerint meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni.
(6) Ha a közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyéni cég és az ügyvédi iroda a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a (7) bekezdés szerint meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni.
(7) A (6) bekezdés alkalmazásakor a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét, levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és a (2) bekezdés szerint az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköz (4) bekezdés szerinti adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó részét.
(7) A (6) bekezdés alkalmazásakor a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét, levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és a (2) bekezdés szerint az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköz (4) bekezdés szerinti adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó részét, továbbá a 2018-ban kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalannyá váló ügyvédi iroda esetében a 26. § szerinti osztalék utáni adót kiváltó adó alapját nem képező összeget.

20. Társasági adó

27. §   A társasági adó alanya a Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit - e §-ban meghatározott eltéréssel - alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti.
27. §   A társasági adó alanya a Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit - a 28. §-ban meghatározott eltéréssel - alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti.
28. §
(1) Az adózó választása szerint nem alkalmazza a Tao. tv. 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjaiban, 7. § (15) bekezdésében, 16. § (1) bekezdés b) pontjában, 16. § (1) bekezdés c) pont cf) és ch) alpontjában, 16. § (16) bekezdés a)-d) pontjában és - a 2010. június 30-án hatályos - 19. § (5) bekezdésében foglaltakat, ha e törvény szerinti adóalanyisága időszaka alatt a Tao. tv. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki e bekezdés szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be.
(2) Az a társasági adóalany, amely az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti, a bejelentés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem fizet, ha azonban az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.
(3) A Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az e törvényben meghatározott adóalany a visszafizetendő társasági adókedvezményt az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be.
(4) Az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.
(4) Az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.
(4) Az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.
(4a) Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett értéke pozitív, akkor az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így keletkező lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben - a társasági adóalanyiság időszaka alatt - a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a szóban forgó összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.
(4a) Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett értéke pozitív, akkor az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így keletkező lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben - a társasági adóalanyiság időszaka alatt - a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a szóban forgó összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.
(4a) Az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel megállapítja azon nyereség, veszteség összegét, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakához kapcsolódik, és amelyre a kisvállalati adózás hatálya alatt a 20. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján adófizetési kötelezettség nem vonatkozott, amelyet csökkent a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kisvállalati adóalanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értéke és a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege, valamint a megfizetett (fizetendő) kisvállalati adó összege.
(4b) Amennyiben a (4a) bekezdés szerinti összeg pozitív, akkor az adózó - erre irányuló választása alapján - az eredménytartalék terhére ezzel az összeggel azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így képzett lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben - a társasági adóalanyiság időszaka alatt - a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a lekötött tartalékba átvezetett összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.
(4c) Amennyiben a (4a) bekezdés szerinti összeg negatív, akkor azt a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya a társasági adóalanyiságának létrejötte adóévét követő 5 adóéven belül elhatárolt veszteségként figyelembe veheti.
(4d) Ha az adózó választása szerint a (4a) bekezdésben meghatározott pozitív összegre a (4b) bekezdés szerinti lekötött tartalékot nem képzi meg, akkor ezen összegre a kisvállalati adóalanyiság utolsó napján hatályos, a Tao. tv. 19. §-a szerinti adókulccsal az adót megállapítja, a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel készített bevallásában bevallja és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.
(4e) Az adózó a (4a)-(4c) bekezdésre vonatkozóan külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a (4a), (4b) és (4c) bekezdés szerinti összegek megállapításához szükséges adatokat.
(4b) A kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteségnek a kisvállalati adóalanyiság időszakában az adóalap csökkentéseként fel nem használt részét a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya - a visszatérést követő 5 adóéven belül - elhatárolt veszteségként figyelembe veheti. Amennyiben a (4a) bekezdés szerint meghatározott érték negatív, annak abszolút értéke az elhatárolt veszteséget növeli.
(5) Az adózó választása szerint nem alkalmazza a Tao. tv. 16. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában foglaltakat.
(7) Az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao. tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
(8) A kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási érték, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában a 20. § (16) bekezdése alapján a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeggel.
(8) A kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) számított nyilvántartási értéke az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási érték, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában a 20. § (16) bekezdése alapján a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeggel.
(8) A kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) számított nyilvántartási értéke az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási érték, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában elszámolt számviteli értékcsökkenés összegével.
(8) A kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) számított nyilvántartási értéke az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási érték, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában elszámolt számviteli értékcsökkenés összegével.
(9) E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 19. § (3) bekezdését az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő bejelentésekre is alkalmazni kell.
(10) Az adózó 27. § szerinti jogutód nélküli megszűnése esetén a bevallás benyújtásának határideje a megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napja.
(11) A társasági adó hatálya alól a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező adóalanyok esetében a 2. § 12. pontjában foglaltaktól eltérően nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet a Tao. tv. alapján a társasági adó alapjának kell tekinteni. E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek a társasági adó alapját képezik.
(12) A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alól a társasági adó hatálya alá áttért adózó a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményét úgy módosítja, hogy ne tartalmazza azt az adózás előtti eredményben elszámolt összeget, amelyet az adózó a kisadózó vállalkozás bevételeként már figyelembe vett, vagy amely költségként, ráfordításként e bevételhez tartozik.
(13) A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alól a társasági adó hatálya alá áttért adózó a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága előtt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján a társasági adó alapjánál döntése szerint folytathatja az értékcsökkenési leírást azzal, hogy ezen eszközök Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékét úgy határozza meg, mintha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság alatt a társasági adó alanya lett volna. A (8) bekezdéstől eltérően e szabályt kell alkalmazni a kisvállalati adóalanyiság adóévei tekintetében, amennyiben a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot kisvállalati adóalanyiság is megelőzte.
(14) A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alól a társasági adó hatálya alá áttérő adózó esetében a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, 12 hónapnál rövidebb időszak esetén annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.

20/A. Egyszerűsített vállalkozói adó

28/A. §   Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező adóalanyok esetében a 2. § 12. pontjában foglaltaktól eltérően nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény alapján az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának kell tekinteni. E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek az egyszerűsített vállalkozói adó alapját képezik.

21. Számviteli kötelezettségek

29. §   Az Szt. rendelkezéseit nem alkalmazó közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembevételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

21/A. Jogharmonizációs rendelkezések

29/A. §
(1) Ez a törvény a kisvállalati adóval összefüggésben a következő uniós jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/49/EK irányelve (2003. június 3.) a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről;
b) a Tanács 2009/133/EK irányelve (2009. október 19.) a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről;
c) a Tanács 2011/96/EU irányelve (2011. november 30.) a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről;
d) a Tanács 2016/1164 EU irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról.
d) a Tanács 2016/1164 EU irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról és a Tanács 2017/952 EU irányelve (2017. május 29.) az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról.
(2) E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 4. akciópontja kapcsán publikált jelentés figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz.

IV. FEJEZET

V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

30. §
(1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2012. november 1-jén lép hatályba.
(2) A 4. §, a 7. § 2012. december 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. §-3. §, az 5. §, a 6. §, a 8. §-15. §, a 17. §, a 18. § és a 20. §-29. §, 31. §-34. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

VI. FEJEZET
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

31. §   E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 28. § (10) bekezdésének rendelkezéseit azon adózó alkalmazza, amelynek e törvény szerinti adóalanyisága 2013. január 1-jén vagy ezt követően jön létre.
32. §
(1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 4. § (2) bekezdését az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 13. §, 20. § (1), (2) bekezdés, (4) bekezdés h) pont, (5) bekezdés f) pont, g) pont, h) pont, (6) bekezdés f) pont, (13) bekezdés c) pont, 26. § (2) bekezdés és 28/A. § rendelkezését a 2013. adóévre vonatkozóan is alkalmazni kell.
(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 23. § (5) bekezdés rendelkezését a 2013. adóévre az adózó választása szerint alkalmazza.
(5) Az állami adó- és vámhatóság e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított módosításairól 2016. november 1-jéig tájékoztatást nyújt az érintett adózónak.
(5) Az állami adó- és vámhatóság e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított módosításairól 2016. november 1-jéig tájékoztatást nyújt az érintett adózónak.
(6) Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásában szereplő adatok alapján megállapítja az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 20. § (4) bekezdés d) pontja szerinti csökkentő tétel összegét és arról, valamint annak levezetéséről 2017. december 31-ig tájékoztatást küld az érintett adózónak.
(7) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 20. § (4) bekezdés d) pontját az adózó abban az adóévben alkalmazhatja, melynek első napja 2017-ben van.
(8) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 20. § (3) bekezdés b) pontját és 20. § (4) bekezdés b) pontját a 2017. adóévi adókötelezettség megállapításakor a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt jóváhagyott, de még be nem folyt vagy ki nem fizetett osztalék összegére is alkalmazni kell.
(9) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 20. § (3) bekezdés b) pontja szerint meghatározott módosító tétel összegét csökkenti a 2017. adóévi adókötelezettség megállapításakor a 2017. adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt, 2016. december 31-ig kifizetett osztalékelőleg összege.
(10) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 20. § (4) bekezdés b) pontja szerint meghatározott módosító tétel összegét növeli a 2017. adóévi adókötelezettség megállapításakor a 2017. adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt, 2016. december 31-ig kapott osztalékelőleg összege.
(11) A 20. § (6a) bekezdésben meghatározott elhatárolt veszteség összegéből az az összeg, amellyel a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatosan teljesített kifizetésekre tekintettel az adózó a 2017. évet megelőzően döntése szerint teljes mértékben csökkenthette az adóalapját, azonban a 2017. évet megelőzően az adóalap csökkentéseként nem vette figyelembe, a 2017. adóévben a 20. § (7) bekezdése alkalmazásában adóévi kifizetésnek minősül.
(12) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLVII. törvénnyel megállapított 20. § (6), (6a), (7) bekezdése a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.
(13) Az ügyvédi iroda a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választását 2017. december 1-jétől kezdődően jelentheti be.
32/A. §   Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.
32/B. §   Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.
32/C. §   E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 2. § 12. pontja és 22. pontja a 2014. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható.
32/C. §   E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 2. § 12. pontja és 22. pontja a 2013. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható.
32/D. §   Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel módosított 2. § 22. pontja a 2016. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható.
32/E. §
(1) Ha a magánszemély több jogviszonya alapján bejelentett kisadózó, a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 7. § (1a) bekezdés szerinti feltételnek 2021. január 1-jétől köteles megfelelni. Amennyiben az említett feltétel 2021. január 1-jén nem teljesül, az állami adó- és vámhatóság 2021. január 1-jével - a kisadózó és az érintett kisadózó vállalkozások részére a határozat megküldése mellett - az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többi jogviszony tekintetében törli a magánszemélyt a bejelentett kisadózók köréből.
(2) A 2020. december 31-éig kifizetővel létesített és 2021-ben még fennálló szerződéses jogviszony esetében a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 13. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatást az adózó 2021. január 15-éig teljesíti.
(3) A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 34. § (7) bekezdése szerinti mentesség e törvény 8. § (6) bekezdése szerinti értékhatárt nem csökkenti.
32/F. §   A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 2. § 22. pontja 2019. január 1-jétől alkalmazható.
32/G. §   E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 20. § (5) bekezdését első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.

23. Módosító rendelkezések

31. §
(1) A Tao. tv. 26. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A kisvállalati adó alanya a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege
a) a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
b) a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben.”
(2) A Tao. tv. 3. számú melléklet A) része a következő 2. ponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„2. a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó;”
32. §   A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39/B. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.
(2) A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.
(3) A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (a továbbiakban e § alkalmazásában: kisadózó vállalkozás) - kizárólag e minősége fennállásának időtartamával egyező időtartamra vonatkozó, meg nem változtatható - döntése esetén az adó adóévi alapja - a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.
(4) Ha a kisadózó vállalkozás a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választja és a kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben
a) 12 hónap, akkor adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig,
b) 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig
fizeti meg.
(5) A kisadózó vállalkozást e minőségére tekintettel - a 41. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően, a (6)-(7) bekezdésekben foglaltak kivételével - adóelőleg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá a 39. § (2) bekezdése szerinti adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli.
(6) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon adóbevallást nyújt be, ha
a) a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyisága bármely ok miatt megszűnik, a megszűnés hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül,
b) a (3) bekezdés szerint az adóévre fizetendő adó a (4) bekezdés alapján az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózók tételes adójában az adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye. Ekkor a kisadózó vállalkozásnak az adóévi adókötelezettségre jutó és a ténylegesen megfizetett adó összegéről, annak különbözetéről az adóévet követő év január 15-ig kell bevallást benyújtania, a különbözet ekkortól igényelhető vissza.
(7) A vállalkozó a (6) bekezdés a) pontja szerinti bevallás-benyújtással egyidejűleg:
a) a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyiság időtartamára járó és a ténylegesen megfizetett adó különbözetét megfizeti (ha a különbözet előjele pozitív), illetve visszaigényelheti (ha a különbözet előjele negatív),
b) a 41. § (3) és (6) bekezdések alkalmazásával adóelőleget is bevall, feltéve, hogy az adóelőleg bevallásának - a 41. § (4) bekezdésének figyelembe vételével - helye van.
(8) Ha a kisadózó vállalkozás a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást adóév közben választja, akkor az adóév első napjától a kisadózó vállalkozások tételes adójában fennálló adóalanyisága kezdő napját megelőző napig terjedő adóköteles időtartamról adóbevallást nyújt be az önkormányzati adóhatósághoz.
(9) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását a vállalkozó - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített - bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás napjától számított 15 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.
(10) Az adó alapjának az (1)-(2) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 39/A. § (5) bekezdése szerint kell megtenni.
(11) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 39. § (1) bekezdése, vagy a 39/A. § előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 39/A. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak.
(12) Ha a vállalkozó a kisvállalati adó hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévére a (2) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 39. § (1) bekezdése, vagy a 39/A. § előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 39/A. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak.
(13) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor
a) köteles az egyszerűsített vállalkozói adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani, azzal, hogy nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.
b) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.
(14) Ha a vállalkozó a kisvállalati adó hatálya alól kikerül, akkor
a) köteles a kisvállalati adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani azzal, hogy nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget.
b) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.”
33. §
(1) A Htv. 52. §-a 22. pontjának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(nettó árbevétel:)
„a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)-h) alpontokban foglalt eltérésekkel,”
(2) A Htv. 52. §-a 22. pontja a következő új h) ponttal egészül ki:
(nettó árbevétel:)
„h) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás esetén, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevétele.”
34. §
(1) Az Szt. 2/A. § (1)-(5) bekezdésében az „egyszerűsített vállalkozói adóról szóló” szövegrészek helyébe az „egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló” szöveg lép.
(2) Az Szt. 87. § (2) bekezdésében az „az egyszerűsített vállalkozói adó” szövegrész helyébe „az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisvállalati adó” szöveg lép.
  • A jogszabály 2012. október 15-én jelent meg a Magyar Közlöny 135. számában.
  • hatályba lépett 2012. november 1-jén.
A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. november 24-én lépett hatályba. 2017. június 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. november 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2024. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2024. január 1-jén lépett hatályba. 2024. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2024. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2024. január 1-jén lépett hatályba. 2024. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. november 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. november 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. június 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. július 19-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. november 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. december 1-jén lépett hatályba. 2018. december 1-jén lépett hatályba. 2020. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. december 1-jén lépett hatályba. 2018. december 1-jén lépett hatályba. 2018. december 1-jén lépett hatályba. 2020. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. december 1-jén lépett hatályba. 2019. augusztus 23-án lépett hatályba. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. június 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. december 23-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2012. november 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. november 30-án lépett hatályba. 2012. december 23-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2012. november 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 26-án lépett hatályba. 2012. november 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. július 24-én lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2023. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. június 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2023. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2017. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. augusztus 26-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. augusztus 26-án lépett hatályba.A bekezdés 2017. november 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. november 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. november 24-én lépett hatályba. 2017. november 24-én lépett hatályba. 2017. november 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. november 24-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. november 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2023. december 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2022. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. augusztus 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. november 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. november 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. június 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2017. június 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. augusztus 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. augusztus 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2018. augusztus 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. augusztus 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. június 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. augusztus 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. augusztus 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. augusztus 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. augusztus 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. április 21-én lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2018. november 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2022. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2022. július 28-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2019. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2019. január 1-jén lépett hatályba. 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2023. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. április 21-én lépett hatályba.A szakasz 2013. április 21-én lépett hatályba.A szakasz 2013. november 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. november 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2016. június 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. június 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2023. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2017. november 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. november 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2017. november 24-én lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2017. június 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. június 20-án lépett hatályba.A szakasz 2018. november 24-én lépett hatályba.A szakasz 2020. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 15-én lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. augusztus 26-án lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 2-án lett hatályon kívül helyezve.
Melléklet